Na, meghoztam a következő, 5. részt! Olvassátok és örüljetek. :D
Zene ajánló:
https://www.youtube.com/watch?v=qN7gSMPQFss
https://www.youtube.com/watch?v=CRIx1CP0Lrk
https://www.youtube.com/watch?v=avM_UsVo0IA
https://www.youtube.com/watch?v=Q3Yc3HhSl1Q
https://www.youtube.com/watch?v=6hje5mAO7EI

Reggel Perrie ébresztésére keltem fel. Egy tál volt az ölében, rajta sok finomság, biztos Kelly vitte be. Felültem az ágyra és nekifogtunk megreggelizni. Mivel vasárnap volt és lusták is voltunk úgy gondoltuk, hogy elmegyünk Perrie házához, az autójáért és bekocsikázunk a városba, kávézgatunk és nézelődünk. Miközben öltöződtem, azon gondolkodtam, hogy milyen furcsa, hogy Perrievel megyek a városba, Londonba (Erdélyből Londonba) kávézgatni, meg ilyenek. Amúgy az első fizetésemből semmit nem költöttem, szóval valamit venni akartam már rá. Az a legdurvább, hogy Erdélyben még egy ügyvéd sem keresne annyit, mint én Londonban egy drága étteremben. Na jó, a legdrágább étteremben és… túloztam. Szóval felöltöztem és elindultam az ajtó fele, mert útközben Perrie hazament taxival és átöltözött, kocsival értemjött és várt. Amikor kiléptem a lakás ajtaján és a kocsihoz indultam, meglepetten láttam, hogy az utóban nem csak Perrie ült. Anett directioner tudásának köszönhetően tudtam meg, hogy a harmadik személy csakis Harry Styles lehet. Magamban csak annyit tudtam mondani, hogy Ez komoly?! Nem elég, hogy Perrie Edwards autójában fogok London utcáin vonulni, de Harry Styles lesz az idegenvezető. Mint egy directioner álom, szegény Anett...

Beültem a hátsóülésre és a két első ülés közötti résen előre hajoltam, majd Harry-re néztem
 - Szia! Léna vagyok.
 - Helló. Harry…
 - Styles, igen tudom. – msolyogtam egyet, majd viszonzásul Harry egy mosolyt küldött felém, de nem olyan átlagos pasi mosolyt, hanem az ő egyedi és aranyos mosolyát, majd elolvadtam.
 - He? – Perrie furcsán nézett rám. – Hát te is directioner vagy?
 - Dehogy is. Csak a barátnőm. – megráztam a fejem, közben Perrie beindiítota a kocsit és a gázra lépett.
 - Tehát nem szereted a zenénket. – Harry próbált nehéz helyzetbe hozni.
 - Azt nem mondanám, csak nem szoktam a zenéteket hallgatni. Amúgy ti ennyire jóban vagytok?
 - Értem. Igen, a bandából csak én bírom Perriet. És nem volt ma más programom.
 - Kösz. – Perrie Harryre pillantott majd rám és végül az útra nézett.
 - Bocs, de ez az igazság. A fiúk nem bírják Perriet, mert szerintük Zayn miatta olyan seggfej néha, pedig ez nem igaz. – nevetett Harry. – Zayn magától ilyen.
 - Igen. – bólogattam.
 - Ismered? –Harry későn kapcsolt, hogy mit mondtam.
 - Ööhm, nem, csak hallottam, ahogy Perrievel beszélt. – Perrie nyelt egyet, majd egy fél percig csend lett, aztán Harry törte meg azt.
 - Ugyan már, Zayn az egyik legjobb haverom. Elmondta, hogy sms-ezett Perrie barátnőjével.
 - És honnan tudod, hogy én voltam?
 - Perrienek nincsenek barátai, csak te, vagyis mostmár tudom, hogy csak te lehettél az.
 - És Kriszti és Daniel.
 - Biztos. – mondta Harry hidegen. Perriere pillantottam, ő meg mosolyogva beszélni kezdett, látszott rajta, hogy túltette magát a Zaynnel történt dolgokon.
 - Semmi gond, már nem érdekel Zayn.
 - Ennek örülök, vagyis legalább nem stresszeled magad miatta.
 - Már többet nem. – csend lett és újra megszólalt. – Megérkeztünk, imádom a Starbucks-ot.
Kiszálltunk és bementünk, vettünk egy-egy cappuccinot és visszaültünk az autóba, hogy elmenjünk vásárolni. Meglepetésemre Perrie egy autókereskedés parkolójában állt meg. Autót akart venni, csak nem tudtam, hogy minek hiszen neki már van egy.
 - Ez hogy tetszik? – Harry kérdezte tőlem és egy fehér Audi R8-asra mutatott, majd körbejárta.
 - Megőrültél? Csak a városban furikázhatsz vele, semmire se jó és képességeihez mérten szerintem drága. – durván kioktattam Harryt.
 - Mióta értesz az autókhoz? – Harry furcsán nézett, de közben elmosolyodott. Akárhányszor mosolyogni láttam, mindig éreztem, hogy ott helyben összeesek.
 - Nem értek az autókhoz, csak van véleményem. – továbbsétáltam az autók között és megláttam egy csodát, egy Cadillac Escalade-t, persze feketét, a fehérrel sok baj van. – Ez gyönyörű.
 - Tetszik? És mit szólsz ehhez? – Perrie odavezetett egy Land Rover-hez (Range Rover Evoque SD4). Gyönyörű fekete festése csak úgy csillogott és ragyogott. Ellenállhatatlanul nézett ki. Tuti álomautó. Mindig is szerettem a Land Rovereket, szép nagyok, mégis tökéletesek. Olyan tömör gyönyör autó. De az ára az kemény.
 - Úristen. Bámulatos, bár ahogy hallottam lassú. 15 literes fogyasztás, a csomagtartó lassan csukódik le. De szerintem ez nekem nem probléma. Ha csak nem vagy sietős típus.
 - Te az vagy? – Harry huncut mosollyal az arcán nézett rám és várta a válaszomat.
 - Hát, nem. Én ráérős vagyok. – nevettem.
 - Akkor jó. Ezt megvesszük? – Perrie elkezdte jobban felmérni az autó belsejét, közben Harry rám nézett és széttárta karjait, jelezve, hogy ő nem tudja.
 - Hát, én megvenném. – még mindig csodáltam a kis Evoque-t.
 - A fizud nálad van, mert az autó a tiéd lesz, részletben? – tessék? Az enyém? Részletben?
 - Nálam van, de én…
 - Belepótolok  nyugi.
 - Semmi kedvem Perrie Edwardsnak tartozni.
 - Vedd ezt szülinapi ajándéknak, Kriszti mondta, hogy jövőhéten lesz.
 - Biztos? Ez túl nagy ajándék..
 - Szülinapod lesz? Hányadik? –Harry nem tudta, hogy miről is beszél Perrie.
 - 19. – mosolyogtamm
 - Meg kell ünnepelni, szólok a srácoknak, hogy csapjunk egy kis bulit! – Harry el volt ragadtatva én pedig csak nevettem, ahogyan örömében tevékenykedik és szerveződik, kedves volt tőle, de akkor sem engedhettem Perrienek, hogy autót vegyen, bár már régóta szerettem volna egyet és ezt tökéletesnek is gondoltam. A könyvem is megvan, mostmár csak autó kell. Megveszem!
 - Perrie, nem hagyom, hogy belepótolj. Részletbe veszem meg és még ma! Kaját és szállást úgy is ad Taylor és Kelly egy darabig, szóval…
 - Rendben, menjünk.
Megvettem részletre az autót és éppen készültem vele hazamenni. Harry nem érte el a srácokat, nem is voltak Londonban, mindenki haza utazott a szünet alatt, úgyhogy Perrievel hazamentek. Már hazafele tartottam az autóval amikor Anett hívot, felvettem, közben egy kézzel vezettem.
Haló.
Szia Léna! Képzeld, tavaszi szünet van egy hétig és gondoltam, hogy elutazok hozzád Londonba. Nem hiszed el, de már itt vagyok a reptéren. Azért hívtalak, hogy lenne-e kedved értem jönni, vagy megmondani a címedet, hogy találkozzunk?
Tessék? Amúgy…. érted megyek, asszem.
Közben pirosom volt, így jobban tudtam a beszélgetésre koncentrálni. A jelzőlámpát jobbra kapcsoltam, mert arra volt a reptér.
Szerencséd van, mert most vettem egy tök drága autót és kb 7 évig részletet fizethetek rá.
Úristen, milyen autó?
Range Rover Evoque. Nagyon menő. Perrie és Harry választotta.
Ki??
Perrie Edwards, az a Perrie, aki nemrég házasodott volna Zaynnel, de szakítottak. És Harry Styles, az a Harry, aki a One Direction egyik tagja.
Ne már? Csak viccelsz igaz?
Nem, nem viccelek! Komolyan mondom. Amúgy ez csak azért lehetséges, mert London legdrágább éttermében dolgozom. Ott találkoztam Perrievel és az eljegyzési parti után szakítottak, amin én is ott voltam, én vigasztaltam Perriet és azóta nagyon jó barátnők lettünk. Csodálom, hogy Kriszti és te nem irigykedtek. Harryvel pedig úgy vagyok jóba, hogy csak ő dumál a szakítás után Perrievel. Daniel pedig a meleg haverom, aki szintén az étteremben dolgozik, csak ő pincér én meg énekesnő és pincérnő vagyok. Ez lenne a sztori röviden.
Úristen! Te vagy a legszerencsésebb lány az egész világon, tudod??? De most leteszem, mert meg kell mosakodnom. Ezek után nem biztos, hogy ájulás nélkül találkozok veled.
Nevettem egyet, majd leraktam és a repülőtérhez vezettem. A padon ülve megláttam Anettet, aki szintén észrevett engem és a csomagjait a földre dobva futott hozzám és ugrott a nyakamba.
 - Helló csajszi. – köszöntem neki, miközben próbáltam szabadulni karjai közül.
 - Szia! Hogy vagy? – közben megfogtam a csomagjait és elindultam az autó fele. Szinte üres volt a repülőtér, hallani lehetett amit mondtunk, pedig vasárnap volt.
 - Remekül. Be kell majd mutass Danielnek, Perrienek és Harrynek!
 - Erről jut ezsembe. Kriszti még Danielnél van azt hiszem, szóval egyszer Daniellel találkozol. Amúgy a legfurcsább hírt még nem mondtam el…
 - Rendben, de mondd már! – annyira izgatott volt szegény.
 - Meg van Zayn Malik száma és sms-eztem is vele. – tudtam, hogy Anett igazából nem is annyira one direction fan, inkább Zaynért volt oda.
 - Ne szórakozz velem! Kijössz ide Londonba és már az ujjad köré csavarod az egész várost? Ez aztán az élet. – kacagott egyet, de látszott rajta, hogy majd összeesik izgatottságában.

- - -

 - Akkor én Danielnél fogok lakni? – kérdezte Kriszti, és figyelte a reakciót. Taylor és Kelly megbeszélésre hívtak minket, mert igencsak kezdett sok lenni a lakó.
 - Igen. Én és Anett pedig itt. – küldtem egy enyhe mosolyt Kriszti felé, hogy ne érezze úgy, hogy kiraktuk őt a lakásból.
 - Szuper! – felállt és örömtől telve kinyitotta a hűtőnket, gondolom innivaló után kutatott, mert a hőtőajtó becsukása után nagyokat kortyolgatott egy mentes vizből.
 - És akkor beszéljük meg a házat. Találtam egy munkát, ahol eszméletlen sokat fizetnek nekem is, holnap lesz az első napom.
 - Igen jó ötlet. Milyen munka? – helyeseltem.
 - Nem hiszitek el, de újságíró lettem.
 - Hű az jó. – Anett letette az üveget és visszaült közénk.
 - Szóval, Anett, Léna és én veszünk egy közös házat. Mivel az újságnál dolgozom, találtam is egy eladó házat, ami 4 hálószobás, 2 fürdőszobás, van egy nappalija és egy konyhája. 3 hálószobának van gardróbja, a negyedik szobát nem muszáj hálónak használni. Vagy lehet az a vendégszoba, vagy ilyesmi. Van egy garázs, amiben két autó fér el és egy jó tágas kert, aminek van egy kis pavilonja. Az ára nagyon kellemes. Meg is tudnánk fizetni az első két fizunkból.
 - Remek, de Anettnek ehez mi köze? – kérdeztem értetlenül.
 - Sokszor foglak meglátogatni és itt leszek tanítónő az egyetem után.
 - Igen? – sok mindenről lemaradtam.
 - Mi is besegítünk a berendezkedésben, meg a ház megvételében. – Kelly átölelte Taylort és mosolygott ránk.
 - Ó, eszembe jutott, hogy a szüleid küldtek egy kis pénzt, ami jól jöhet a házhoz és az autódhoz. – Taylor kiugrott Kelly karjaiból és egy borítékot vett elő, amit aztán a kezembe nyomott és visszaült Kelly mellé.
 - Jajj, anya..! – megráztam a fejem, nem szerettem soha pénzt kapni ajándékba, az olyan megalázó nekem is és másnak is. Mintha nem lenne pénzem, vagy mintha nem ismernének eléggé ahhoz, hogy ajándékot adjanak pénz helyett. Elvettem a pénzt, mert visszaadni már úgy sem tudtam volna. Félretettem a házra.
 - Tényleg. Hogy tudtad megvenni a Land Rovert? –Kriszti felém fordult és kortyolt egyet a kávéjából.
 - Hát. Részletre vettem. De ne aggódj, majd vezetheted te is. – nevettem.
Aznap este jókat nevettünk, elvittem Krisztit Danielhez, akit már bemutattam Anettnek. Visszamentem a lakásba és letusoltam, megvacsoráztam, majd lefeküdtem, Anettel együtt.

- - -

Reggel egy jókora súllyal a testemen ébredtem. Nem voltam még ilyen helyzetben, szóval fogtam magam és végigtapogattam a ,,súlyt,, magamon. Megrémültem, kezeimmel kidolgozott testet érintettem meg. Álmos szemeimet gyorsan nyitottam ki és egy arcot véltem felfedezni magam előtt, csak mosolygott, majd mosolya nevetésbe fulladt, amitől Anett is megébredt.